Június 4-én, a trianoni békediktátum 106. évfordulója, egyben a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett megemlékezést városunk polgármestere nyitotta meg. Dizseri András hangsúlyozta: ez a nap az emlékezés mellett az előretekintésé is. A nemzeti összetartozás nem a határokon, hanem rajtunk, magyarokon múlik. Nagy a feladat és a felelősség, de közösen képesek vagyunk előre vinni a nemzet sorsát.

A megemlékezés szónoka, Diriczi Zoltán önkormányzati képviselő egy akkor 14 éves fiatal később papírra vetett visszaemlékezésének részletével idézte fel a békediktátum bejelentésekor tapasztalt fájdalmat, gyászt és kétségbeesést, majd a trauma hatásairól beszélt. Mint elmondta, a számokkal és négyzetkilométerekkel leírható veszteségnél is nagyobb veszteség volt, hogy emberek millióinak az élettere szakadt szét, családok kerültek az új határok két oldalára, közösségek veszítették el a kapcsolataikat.

„Trianon után sokan azt hitték, hogy a magyarság történelmi értelemben végzetesen meggyengül. Mégis azt látjuk, hogy a magyar szó él Kolozsváron, Kassán, Szabadkán, Beregszászon és számtalan más településen. Templomokban, iskolákban, családokban és közösségekben. Ez önmagában annak a bizonyítéka, hogy a nemzet nem pusztán államhatárok kérdése. A mai társadalom számára ez Trianon egyik legfontosabb tanulsága. A Nemzeti Összetartozás Napja nem a gyász napja csupán. Sokkal inkább annak felismerése, hogy a magyar nemzet történetének egyik legsúlyosabb válságát is túlélte. Nem azért, mert nem szenvedett vereséget, hanem azért, mert a lelki és kulturális kötelékek erősebbnek bizonyultak a határoknál. Nekünk, a jelen nemzedékének az a feladatunk, hogy ezt az örökséget továbbadjuk. Ne a sérelmeket, hanem az emlékezetet. Ne a gyűlöletet, hanem az összetartozás tudatát. Ne a reménytelenséget, hanem a felelősséget” – hangsúlyozta.

A megemlékezés zárórészében a helyi intézmények, politikai és civil szervezetek képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit az első világháborús emlékműnél.