Tavaly ősszel adott megbízást az önkormányzat az O/A City Kft.-nek arra, hogy kidolgozza Diósd jövőjét és fejlesztési irányait meghatározó várostervezési koncepcióját. A szakemberek, Farkas András és Pilisi Ond a május 20-án rendezett lakossági fórumon bemutatták elképzeléseiket, majd meghallgatták a résztvevők véleményét, javaslatait, amelyeket figyelembe vesznek az anyag végleges változatának kialakításakor.

Dizseri András polgármester megnyitójában elmondta: a várostervezők az elmúlt bő fél év alatt áttekintették a településünk múltját és jelenét rögzítő dokumentumokat, majd 67 alkalommal találkoztak a helyi közélet meghatározó szereplőivel: települési képviselőkkel, a polgármesteri hivatal és az intézmények vezetőivel, dolgozóival, a civil szervezetek, az egyházak, a helyi vállalkozások, valamint a legnagyobb adózók képviselőivel. A rendelkezésükre álló információk alapján kialakított fejlesztési víziókhoz, elképzelésekhez és lehetőségekhez a szakemberek konkrét javaslatokat is tesznek.

Diósd 7 kihívása

A prezentációt tartó Farkas András építész tíz évig polgármesterként szolgált, így teljeskörűen ismeri a településfejlesztés problémakörét. Mint elmondta, az egyes települések múltjának és jelenének áttekintése, valamint a belső erőforrások feltárása után határozható meg a lehetséges jövőkép.

Meglátásuk szerint Diósd 7 kihívással néz szembe, ezek:

1. A bevételek paradoxona.
2. Az elvárások és szolgáltatások diszharmóniája.
3. Falusi léptékű középületek – kisvárosi léptékű közösség.
4. Beszorult ipar – szétfeszített szerkezet.
5. Gyenge településkép – rejtett értékek.
6. Természeti lehetőségek a sűrűség ellenében.
7. Identitásválság és közösségi energia.

A kihívásokra a szakemberek megfogalmazták a lehetséges válaszokat, melyek meghatározóak a fejlesztési koncepció kidolgozásánál. Az úgynevezett akcióterületek:

1. Diósd történelme Dióhéjban.
2. Településszerkezet (magas népsűrűség).
3. Természeti adottságok.
4. Térségi szerep.
5. Közlekedési koncepció (készül).
6. Csapadékvíz-elvezetés (kiemelt probléma).
7. Vízellátás (1240 m³/nap igény, 50 m³/nap hiány).

A szakértők ezt követően részletesen áttekintették a fejlesztések szempontjából meghatározó területeket, így a közterületek és az úthálózat állapotát, a játszóterek (7 db) színvonalát, felszereltségét, valamint az épített környezet jellemzőit. Az utóbbi területen a cél a falusias elemek megőrzése és az új építési megoldások integrálása.

A kisvárosi identitás kialakulását számos konfliktussal terhelt terület nehezíti, köztük a leromlott állagú középület-állomány, valamint a közösségi terek – kivált a fiatalokat befogadó találkozóhelyek – hiánya. Kívánatos a turizmus, a helyi identitás, a sportélet és a sportinfrastruktúra erősítése.

A prezentáció részletesen taglalta a vállalkozások, az ipari területek (Homokbánya utca, Vadrózsa–Kőbányai utca, a volt csapágygyár) helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. A város költségvetési helyzetének javítása érdekében a javallott irány a magas hozzáadott értékű szektorok vonzása, a kertvárosias életminőség és a versenyképes gazdaság egymásra találásának elősegítése.

A szakértők szerint egy passzív forgatókönyv megvalósulása – vagyis, ha nem történik beavatkozás Diósd jövőjét illetően – lecsúszási spirál kialakulásához vezetne. A sikeres jövőt egyértelműen egy megerősödő, élhetőbb kertváros megteremtése jelenti.

A válasz: 7 akcióterv

A formálódó településfejlesztési koncepcióban a szakemberek 7 akcióterület megjelölését tervezik. Ezek:

1. Diósd Szíve (a városközpont – Gárdonyi Géza utca tengelye).
2. Civitas Park (új igazgatási központ és irodafejlesztés).
3. Diósd Udvara (bevásárló- és szolgáltatóközpont).
4. Diósd Városliget (sport- és rekreációs akcióterület).
5. Diósdi Műhelypark (északkeleti iparterület).
6. Diósd főutcája (a 7-es sz. főút tengelye).
7. Delta Park (a vasúton túli fejlesztési terület).

A fórum résztvevői megismerhették a vázolt akcióterületek látványterveit, valamint a kialakításukkal kapcsolatos elképzeléseket (funkciók, befektetők bevonása, parkolási lehetőségek stb.).

Ezt követően a szakértők sorra vették az úgynevezett épületkártyákat, vagyis hogy mi lenne vagy lehetne a sorsa, funkciója a jövőben a város jelenlegi középületeinek (Polgármesteri Hivatal, közösségi ház, könyvtár, Tájház, Családsegítő Központ, Egészségház, Ifjúság úti óvoda, iskolák, sportközpont, a városüzemeltetés telephelyei).

A prezentációt követően a rendezvényen megjelent települési képviselők, valamint a diósdi lakosok tettek fel kérdéseket, illetve mondták el véleményüket, javaslataikat a formálódó koncepcióval kapcsolatban. A szakemberek jelezték: az elhangzottakat beépítik a fejlesztési koncepció végleges változatába, amelyet elkészültekor egy – látványterveket is tartalmazó – kiállítás keretében tárnak a közvélemény elé.

Vélemények, javaslatok

A nagy érdeklődés mellett megtartott, több mint háromórás rendezvény során szót kért Dizseri András polgármester és több képviselő (Zsadányi Katalin, Morácz Petra, Spéth Géza, Czimer Ferenc – véleményüket külön adjuk közre). Számos kérdés és javaslat hangzott el a részt vevő lakosok részéről is.

Többen felvetették például, hogy a 7-es út „túloldala” csak minimálisan érintett a fejlesztési elképzelések tekintetében. Téma volt a Kludi Kft. hamarosan megürülő Homokbánya úti telephelyének sorsa is. A felszólaló lakó nem tartotta jó elképzelésnek, hogy kereskedelmi jellegű hasznosításban gondolkodnak a várostervezők, ami csak tovább fokozná a térség jelenleg is nagy forgalmát. Szerinte a 7-es út menti, jelenleg üres területet kellene erre a célra javasolni, ez esetben ugyanis megoldódna a lakótelep közúti forgalomtól való izolálása is.

Több hozzászóló is felvetette a vízelvezetés és a vízmegtartás kérdését mint napjaink aktuális problémáját, és volt, aki megoldási javaslatokat is tett e tekintetben.

Szintén elhangzott: minden fejlesztést a helyi közlekedéssel összhangban kell vizsgálni. A város számos területén szinte elviselhetetlen a forgalom, ami kereskedelmi, ipari vagy szolgáltató cégek esetleges idetelepülésével csak fokozódik. Többen megjegyezték: a bemutatott látványterveken szinte alig láthatók gépkocsik. A várostervezők válaszukban bemutatták, hol alakítanának ki parkolóövezeteket, illetve mélygarázsokat.

Egyetértés volt abban, hogy gazdagítani kell a sportolási és rekreációs lehetőségeket, de lehetőség szerint úgy, hogy ezért ne kelljen a lakosságnak fizetnie.

A résztvevők közül többen jelezték: alapos, minden területre kiterjedő, innovatív tervezetet mutattak be a várostervezők. Jó, hogy merünk nagyot álmodni, de kérdés, lesz-e forrás a 2035-ig felvázolt fejlesztések megvalósítására, kivált annak tükrében, hogy az érintett akcióterületek nagy része magántulajdonban van. Az elhangzott válaszok egy irányba mutattak: ha rendelkezünk egy világos fejlesztési koncepcióval, nagyobb az esély a befektetők megnyerésére, illetve a várhatóan megnyíló európai uniós források megszerzésére és a pályázatok elnyerésére.